A megtekinteni kívánt weboldal a Pálinka előállításával és fogyasztásával kapcsolatos információkat tartalmaz, ezért 18 éven aluli látogatóinknak nem ajánljuk.

Ön elmúlt már 18 éves?

Igen Nem

Történelem

Nyomtatás

Pálinkás flaska

Magyarország a Kárpát medencében szerencsés helyet foglal el a világ egyéb tájaihoz képest. Mikro- és makroklímája a  növénytermesztés számára optimális feltételeket biztosít az évjáratok szeszélyessége ellenére is. A termesztett haszonnövények, gyümölcsök kiváló összetételűek, aromagazdagok, ami a feldolgozóipar így a pálinkafőzdék számára is kifogástalan minőségű alapanyagokat biztosít.


Az alkoholtartalmú termékek készítése több évezredes múltra vezethető vissza. Őseink mindig a jobbra törekedtek, így helyes megfigyeléseik alapján kezdték el készíteni először a sört, majd a bort. Ezen alacsony alkoholtartalmú italok eltarthatósága nem volt biztosítható, így könnyen kedvezőtlen irányba változott a szerkezetük vagy egyszerűen megromlottak.

A középkori alkimisták fejlesztették ki a lepárlással történő alkoholkoncentráció növelő eljárásokat, amellyel az eltarthatóság növelhető volt és így létrejöttek a mai égetett szeszesitalok ősei.


Az első borpárlatok valószínű, hogy mai szemmel élvezhetetlen italok voltak, ezek körülbelül a mai alszeszeknek (a kisüsti eljárás első lépcsőjében keletkezik, finomítatlan párlat) feleltek meg. Ezek a párlatok alkalmasak voltak új típusú oldószernek, így létrejöttek az első gyógynövény kivonatok, mint gyógyszerek és a leendő likőripar alapkövei.


A desztillálással készített szeszesitalok elnevezése az idők folyamán sokat változott. A XIV. század elején fordult elő először az Aqua Vitae vagyis az Élet Vize, majd az Akovita szó. Az elnevezés utalt a gyógynövény kivonatok így a mai pálinka gyógyító hatására. Az 1400-as évek közepén Szublimata volt a párlatok neve, később jelent meg az Égetett Bor jelölés.


A pálinkafélék hazai elterjedése a XIV. századi királyi udvarhoz kötődik, ahol Károly Róbert felesége, Erzsébet királyné gyógyította köszvényét az Élet Vizével, amelyhez a párlatba rozmaringot áztatott be. Hazánkban a XVII. századtól használták a szlovák eredetű pálinka elnevezést leginkább gabona eredetű párlatokra. A gyümölcs alapú párlatokra csak később vált kizárólagosan elfogadottá. A pálinka szó a magyar írásos emlékekben először 1630-tól jelenik meg.


A XVI. században a legkedveltebb pálinkafajta a szilvórium volt, de más gyümölcsök is kezdtek népszerűvé válni, mint pálinka alapanyag. Egyénileg, kis főzdékben folyt a pálinkakészítés és az állam már ekkor is igyekezett hasznot húzni annak előállításából. A főzési jogot magas áron kellett megváltani a főzdéknek, a szeszadót azonban csak a XIX. század második felében rótták ki a készítőkre.


Pálinkás cserép flaskaAz alkoholtartalmú termékek elterjedését, minőségének javulását az Ipari Forradalom tette lehetővé a gőz és a kapcsolódó gépek felhasználásával. A mennyiség növelésével csökkentek az alkohol árak, a „gyógyszerből” lassan élvezeti cikk vált. Ipari méreteket öltött az ital- és a likőrgyártás.

Magyarországon 1850. szeptember 29-én vezették be a pálinkaadót, a pálinkafőzéssel kapcsolatban ettől az évtől lehet azt mondani: a feljegyzések és az azokban szereplő adatok megbízhatóak. E szerint a XX. század elején, 1913-ban 860 szeszgyár működött, 30 volt ipari méretű. A magyar szeszgyártás ekkor lett először világszerte elismert. Aztán 1921-ben a szesztörvény a termelést korlátok közé szorította: a következő évben a hazai fogyasztásra évi 240 ezer hektolitert engedélyezett az állam. Többlettermelésre csak külföldi rendelés esetén nyílt lehetőség. Ennek ellenére 1934-re már úgy emlegették a barackpálinkát, mint a „világhírű magyar” italt.


A rendszerváltást megelőző időszakban a bor- és szőlőtermeléshez hasonlóan a pálinkakészítés is rendkívül súlyos minőségi visszaesésen ment át, amelynek a rossz alapanyag, a mennyiségi szempontok és hiányos szakértelem voltak okozói. A rendszerváltást követően, ezen hibák visszafordítása és a magyar pálinka rangjának visszaállítása lett a cél.


A pálinkához hazánkban több misztikum is kapcsolódik. Egyrészt tipikusan magyar terméknek tekintjük, másrészt fogyasztóként minőségben is eltérő „emlékképekhez” kötődünk. Ez jelentheti azt is, hogy a pálinkakészítés során előforduló technikai, technológiai hibákat is elvárhatja a fogyasztó a terméknél, mivel környezetében ez jelentette az „igazi pálinkát”. Fontos a helyére tenni a minőségi, szaktudással készült párlatok ízvilágát, hogy az igazi értékek megmaradjanak és viszonyítási alapunk legyen a termékek megítélésénél.


A Pálinka névhasználat magyar kizárólagossága

A pálinka fogalmát, és a megnevezés használatát 2008. novembere óta –az Európai Unió jogrendszerébe illeszkedő- 2008. évi LXXIII. törvény szabályozza. A pálinka előállításának, és megnevezésének szabályait kell alkalmazni az Európai Unió tagállamain kívüli országba történő exportra előállított termékek esetén is.


E törvénynek értelmében:

Pálinkának csak az a gyümölcspárlat nevezhető, amelyet Magyarországon termett nemes és vadgyümölcsből, szőlő törkölyből, illetve aszú szőlő törkölyből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A pálinka készítéséhez répa-, nád-, izo- vagy gyümölcscukorral javított szőlőtörköly és borseprő nem használható fel. Nem adható hozzá hígított vagy nem hígított alkohol, aromaanyag; de például bodzavirág sem; nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem.

A pálinka kizárólagossága

A magyar pálinka, miután megfelelt a vele szemben támasztott szigorú követelményeknek 2004-ben megkapta a név kizárólagos használatát. Azaz: az Európai Unió területén, pálinka néven csak Magyarország területén, a már említett alapanyagokból és módon készített párlatot lehet pálinkának nevezni. A barackpálinka esetében 4 osztrák tartomány is rendelkezik a névhasználat jogával. Ráadásul a pálinka megnevezésének és előállításának szabályait kell alkalmazni az Európai Unión kívüli országokba exportált termékek esetében is.

Típusai

Kisüsti pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legfeljebb 1000 liter űrtartalmú, rézfelületet is tartalmazó lepárló berendezésben, legalább kétszeri, szakaszos lepárlással állítottak elő.

Aszú törkölypálinka: az a törkölypálinka, amely igazolhatóan 100 %-os mértékben kizárólag Tokaj-hegyalja történelmi zárt borvidék magyarországi termőhelyéről származó aszúbor készítéséhez felhasznált szőlő törkölyéből készült.

Érlelt pálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet fahordóban érleltek legalább 3 hónapig. Érlelt pálinkák esetében csak az azonos fajtájú érlelt pálinkák elegyíthetők, de érlelési időnek csak a legfiatalabb érlelt pálinka érlelési idejét, korát lehet feltüntetni a címkén.

Ópálinka: az a gyümölcs- és törkölypálinka, amelyet legalább 1 évig érleltek 1000 liternél kisebb, vagy legalább 2 évig érleltek 1000 literes, vagy annál nagyobb térfogatú fahordóban.

Vegyes gyümölcspálinka: A különböző fajú gyümölcscefrék lepárlásával vagy pálinkák utólagos keverésével előállított pálinka, függetlenül az összetevők arányától.

Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyaspálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ez esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. 100 liter pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt, jó minőségű gyümölcsöt kell felhasználni.

Eredetvédett pálinkák

Hazánk egyes területei kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére, ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát főznek. Ha a feltételeknek megfelel, akkor a tájegység megkaphatja az „eredetvédett termék” megkülönböztető jelzőt. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a meghatározott földrajzi területen belül termett gyümölcsből, az ott cefrézett, lepárolt, és palackozott pálinkát lehet e névvel illetni. Ezek a következők:

  • Békési szilvapálinka
  • Göcseji körtepálinka
  • Gönci barackpálinka
  • Kecskeméti barackpálinka
  • Pannonhalmi törkölypálinka
  • Szabolcsi almapálinka
  • Szatmári szilvapálinka
  • Újfehértói meggypálinka


/Forrás: Panyik Gáborné dr., Pálinka Nemzeti Tanács/

| + - | RTL - LTR

Pálinkás események

No current events.

Webáruház

Mérföldkőhöz érkeztünk: elindítottuk webáruházunkat a www.palinkawebaruhaz.com elérhetőségen, ahol mindenki kényelmesen és egyszerűen válogathat pálinkáinkból! A webshop bármilyen eszközzel és platformról könnyen elérhető, valamint Android-os mobil alkalmazásunk letöltés...

Bővebben

Látnivalók

A pálinkaszeretete kapcsán ne feledkezzünk meg a magyar vidék és táj szépségeiről, az ott élő emberekről ahol az ízletes gyümölcsök szorgalmas kezek nyomán teremnek, majd kerülnek asztalunkra akár érett akár folyékony fo...

Bővebben