Pálinkás események
No current events.
A jó minőségű pálinka tartalmazza a gyümölcsre jellemző elsődleges illatokat és ízeket, melyek gazdagodnak a helyes cefrézési- és erjesztési aromákkal, valamint az érleléstől elvárt értéknövelő sajátságokkal.
Magyarország sajátosan szerencsés helyen található: éghajlati adottságainak, a makro- és mikroklimatikus viszonyoknak köszönhetően a gyümölcsök jól beérnek, kellemes cukor és savtartalommal, de az aromaviláguk is csodálatosan gazdag. Tőlünk délre ezek az illatok, ízek a nagy hőösszegnek és napfénytartamnak köszönhetően "elégnek", míg északabbra ki sem alakulnak, zöldebb jellegűek maradnak.
Jó minőségű pálinkát csak kifogástalan minőségű, aroma alapján teljes érettségű alapanyagból lehet készíteni. Az a régi, hibás szemlélet, mely szerint a pálinkák alapanyaga az a gyümölcs, amely nem felel meg a fogyasztási és más felhasználási területek igényeinek, ma már nem követhető szempont. Jót csak jóból lehet készíteni!
A jó minőségű pálinka/párlat készítésének alapkövetelményei:
A gyümölcsök eltérő jellege miatt a belőlük készült párlatok is más-más jelleget, élvezeti értéket képviselnek. A gyümölcs beltartalmi értékein túl fontos az aroma sajátsága, annak intenzitása és az erjesztés, lepárlás utáni megjelenési formája, stabilitása.
A gyümölcs minőségének szempontjából fontos, hogy a vegetációs szakaszban megfelelő tápanyag ellátás, fény- és hőviszonyok legyenek. Ha hűvös, csapadékos a nyár akkor alacsony cukortartalom, magas sav és gyenge aroma összetétel jellemzi a gyümölcsöt. A kedvező évjáratban a teljes érettségben a gyümölcs a fajtára jellemző színnel, színezettel, optimális cukor- és savtartalommal rendelkezik. Legfontosabb jellemzője pedig: illata, íze intenzív, karakteres, a gyümölcsre jellemzően egyedi. Ennek tükrében elmondható, hogy a borokhoz hasonlóan a pálinkáknak is vannak évjáratai. Az érésben lévő gyümölcs aroma maximumát meghatározni sok éves tapasztalattal és hozzáértéssel rendelkező szakember tudja.
A termőhelyi adottságok, évjárati sajátosságok mellett figyeljünk oda a gyümölcs érettségi állapotára az alábbiak szerint:
A pálinka készítéséhez a teljes érettség előtti fázisban, vagy teljes érettségében kell a gyümölcsöket szüretelni a magas minőségű végtermék előállításához.
Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy éghajlati adottságai miatt igen sokféle, a szeszipar számára alkalmas gyümölcs terem meg, a termesztett gyümölcsöktől a vadon termőkig.
A pálinka gyártásához leggyakrabban felhasznált gyümölcsök a következők: alma, meggy, szilva, őszibarack, kajszi, körte, cseresznye.
A különleges, ínyenc kategória zászlóvivői: málna, birs, szeder, ribizli, kökény, som, berkenye, bodza, csipke, faeper.
Az extrém kategória képviselői: sárgarépa, medvehagyma, sütőtök, cékla.
A főbb gyümölcsfajták ismertetése:
Alma:
Alkohol kihozatal: 3-5,5 hLf/100 kg gyümölcs.
Pálinkájának jellege: A gyümölcs fajtájától függően diszkrét, visszafogottól a fűszeresen illatos, citrusos, viaszos karakterig terjedhet. Fajtától függően, jól áll neki a fahordós érlelés.
Körte:
Alkohol kihozatal: 3-4 hLf/100 kg gyümölcs.
Pálinkájának jellege: A körték általában visszafogott, kissé héjfanyarkás, viaszos pálinkát adnak. A legkedveltebb körtefajta és pálinka Vilmos körtéből készülhet. Intenzív, fűszeres jellege csodálatos összhangban lehet frissességével, kellemes héjfanyarságával.
Cseresznye:
Alkohol kihozatal: 5-8 hLf/100 kg gyümölcs a magas cukortartalma miatt.
Pálinkájának jellege: Lekvárosan édes, csokoládés, marcipános. Érlelésre nem alkalmas, mivel az aromaanyagai könnyen oxidálódnak.
Meggy:
Alkohol kihozatal: 3-4 hLf/100 kg gyümölcs.
Pálinkájának jellege: Intenzíven fűszeres, üde gyümölcs karakterrel, marcipános magjelleggel, fanyarkás utóízzel. Pálinka készítésére a legalkalmasabb fajták a Cigánymeggy és az Újfehértói Fürtösmeggy. Érlelése a cseresznyéhez hasonlóan nem javasolt.
Kajszibarack:
Alkohol kihozatal: 4-5 hLf/100 kg gyümölcs.
Pálinkájának jellege: Egyedi, gazdag illat-, ízvilág jellemzi. Fajtától, évjárattól, termőtájtól függő mértékben érvényesül a virágos, könnyed illat, vagy az édeskés, lekváros nehezebb jelleg. Pálinka készítésére a legalkalmasabb fajták a Magyar kajszi, Gönci, Pannónia, Rózsa. Érlelni kíméletesen nagy odafigyeléssel lehet.
Szilva:
Alkohol kihozatal: 4,5-6 hLf/100 kg gyümölcs.
Pálinkájának jellege: A nyári fajták üdén gyümölcsösek, könnyedek, muskotályos jellegűek, míg a tradicionálisan szilvapálinkának tekintett Besztercei szilvából nehéz, markánsan karakteres párlat készíthető. Pálinka készítésére a legalkalmasabb fajták a Besztercei, Ringló, Vörös, Penyigei, Lepotika. Érlelésre a fajsúlyosabb karakterű fajtákból készült pálinkák alkalmasak, tölgy és akácfa hordóban.
Szőlő:
A szőlő és a borászati melléktermékek sajátos alapanyagnak számítanak a szesziparban. Ennek oka a szőlő és bortermelés külön szabályozása törvények, rendeletek által.
A párlat, pálinka készítés szempontjából fontos a szőlő, a bor, a borseprő és a törköly alapanyag.
Alkohol kihozatal (szőlő): 6-8 hLf/100 kg gyümölcs.
Pálinkájának jellege: A zúzott, bogyózott szőlőt héjon erjesztjük, majd lepárolva a bornál karakteresebb párlatot kapunk. Pálinka készítésére a legkedveltebb fajták: Irsai Olivér, Cserszegi Fűszeres, Muskotály.
/Forrás: Panyik Gáborné dr., Béli Géza/
No current events.
Mérföldkőhöz érkeztünk: elindítottuk webáruházunkat a www.palinkawebaruhaz.com elérhetőségen, ahol mindenki kényelmesen és egyszerűen válogathat pálinkáinkból! A webshop bármilyen eszközzel és platformról könnyen elérhető, valamint Android-os mobil alkalmazásunk letöltés...
A pálinkaszeretete kapcsán ne feledkezzünk meg a magyar vidék és táj szépségeiről, az ott élő emberekről ahol az ízletes gyümölcsök szorgalmas kezek nyomán teremnek, majd kerülnek asztalunkra akár érett akár folyékony fo...